Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mammográfia röntgensugárzása és fizikai behatása növeli a rák kockázatát inkább ultrahang, vagy thermográfia

 AMIKOR AZ ORVOS MAMMOGRÁFIÁRA KÜLD, EZT VÁLASZOLD NEKI!

 

 

ha-your-orvos-sugallja rendszeres-mammográfiás-ez-is-mi-ti-need-to-say-vissza

Dr. Ben Johnson, ás más orvosok szerint a mammográfia nemhogy segít a rák megelőzésében, de egyenesen rákot okoz. Az elmúlt évtizedekben egyre többen halnak meg mellrákban, és ennek nemcsak az egyre egészségtelenebb életmód, de a mammográfia is oka lehet egyes kutatók szerint.

A "Az egészséges mell tudományának titka" című könyvében Dr. Johnson azt állította, hogy a mammográfia rákot okozhat a nőknél, és nem is tudnak róla.

Egyetlen mammográfiai vizsgálat az orvos szerint a rák kockázatát megemeli 4% -kal. 

Ennek az az oka Dr. Ben Johnson szerint, hogy a mammográfiában használt röntgensugárzás rákot okozó sugárzás.

Az orvos azt javasolja, hogy ha egy csomót észre akkor ultrahang vizsgálatot kérjünk az orvostól, ami sokkal biztonságosabb.

A termográfiás hőtérképes vizsgálat ugyanolyan hatékony, és nem okoz rákot. 

A mammográfia erős fizikai behatás is, ami, ha már rák van jelen a mellekben, csak felgyorsítja annak terjedését.

 szupertanacsok.blog.hu/2016/09/17/amikor_az_orvos_mammografiara_kuld_ezt_valaszold_nei

" A hőkamera minden bőrfelszínen megjelenő hőeltérést jelez, de nem minden betegség okoz a bőrfelszínen hőmérséklet-változást. Így tehát az is előfordulhat, hogy az állapotfelmérés nem mutat ki egy jelenlévő kóros folyamatot. Vannak azonban olyan zavarok, amelyeknek a felderítésére különösen alkalmas ez a módszer. Megállapítható vele például, hogy hol van gyulladásos góc a szervezetben. Ismeretlen eredetű - például mozgásszervi - fájdalmak eredetére is fény derülhet ezzel a vizsgálattal. - Nagyon korán lehet látni az izmok és az ízületek különböző megterheléseit vagy gyulladásait. Azt is meg tudjuk mondani a betegnek, hogy idegi, reumatológiai vagy más eredetű lehet-e a fájdalma, így a megfelelő szakorvoshoz tudjuk irányítani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a páciensek már régóta járnak orvoshoz a panaszukkal, és nem használnak nekik a felírt gyulladáscsökkentők. Ilyenkor sokszor kiderül, hogy egészen más eredetű a problémájuk, mint amivel kezelték őket - magyarázza a radiológus. 


Minél közelebb van egy szerv a bőrfelszínhez, a hőkamera annál pontosabb információt tud adni róla. Amerikában már bevett gyakorlat, hogy a mellrák előszűrésénél hőkamerát használnak, és csak ezt követően végzik el a mammográfiát - ha szükséges. A thermokamera egyik legnagyobb előnye, hogy nem jár semmiféle sugárterheléssel, ezért 35 év alatti nők is bármikor ellenőriztethetik így a mellük állapotát. - Emellett nagyon sok információt kapunk a gyomor-és bélrendszerről, valamint a keringési szervek, az artériák és a vénák állapotáról. Az agyról, a szívről és a tüdőről viszont nem tájékoztat ez a módszer - teszi hozzá dr. Orovica Anna. 


Működést jelez, nem állapotot

A thermokamerás állapotfelmérés alapvetően különbözik minden más orvosi képalkotó eljárástól - a röntgentől, ultrahangtól, CT-től, MR-től vagy épp a mammográfiától. - A legfőbb különbség, hogy az előbbi egy élettani vizsgálat. A hőkamerás felvételen a szervezetben zajló folyamatok következményét látjuk. Ezzel szemben az összes hagyományos radiológiai diagnosztika egy statikus képet ad: megmutatja, hol van az adott szerv, milyen vastag a fala stb., tehát a szerkezeti eltéréseket tudja kimutatni. A hőkamerával viszont azt látjuk, hogyan működik a szerv - magyarázza a radiológus. Éppen ezért az egyik képalkotó eljárás nem helyettesíti a másikat, viszont nagyon jól kiegészítik egymást. 

A hőtérképen látszódhat olyan működési zavar is, ami még nem okoz sem panaszokat, sem szervi elváltozást. - Például a stressz okozta gyomorsav-túltermelést látjuk a hőkamerával, de bármilyen más hagyományos módszerrel - gyomortükrözéssel, röntgennel, ultrahanggal vagy CT-vel nem tudnánk kimutatni semmiféle kóros eltérést, hiszen a gyomorfal nem vastagabb, nem látnánk gyulladást és felmaródásokat - mondja dr. Orovica Anna." hazipatika.com/eletmod/termeszetes_gyogymodok/cikkek/hokameras_allapotfel

Mellrák: szűrjünk vagy ne szűrjünk?

Az űrlap teteje

 

 

hvg.hu

A mammográfia során "szerzett" sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek - közölték a napokban holland kutatók. Nem ez az első tanulmány, amely a mellrákszűrés ezen formájának hatékonyságát kérdőjelezi meg. Az általunk megkérdezett klinikai onkológus szerint nem árt fenntartásokkal kezelni ezen kutatásokat.

Miközben folyamatosan azt halljuk, hogy rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, a kutatók időnként egyre meglepőbb eredményeket közölnek. Nemrég, ahogy arról mi is írtunk, a Der Spiegel című német hetilap foglalkozott a szűrésekkel, többek között a mammográfiás vizsgálatokkal is, több olyan kutatást idézve, amely azt állítja nemcsak fölöslegesek, hanem károsak is a megelőzést szolgáló vizsgálatok. A lap által idézett egyik példa szerint a kilencvenes évek közepén Essenben körülbelül 300 nőnek operálták le egyik vagy másik mellét feleslegesen, később ugyanis kiderült, nem is volt rákjuk. 

Szakértők szerint ugyanis több oka lehet a szűrések alacsony hatékonyságának. Egyrészt az orvosok hiányos felkészültsége, tapasztalatlansága vezethet téves diagnózishoz: egyes orvosok gyakran például abban sem biztosak, hogy a mellben talált karcinóma, azaz daganat veszélyes-e. A tejcsatornában képződő kisméretű mészlerakódások (csak egy részükből fejlődik ki rosszindulatú daganat) is gyakran megtévesztik a radiológusokat. Az elavult eszközök is hátrátathatják a helyes diagnózist, továbbá a rák bizonyos korai megjelenési formáit valóban nehéz felismerni. Főleg a fiatal, feszes mellű nők számára nehézkes a szűrés a hagyományos mammográfiával, mivel a keményebb, több kötőszövetből és mirigyből álló mell kevésbé átlátszó a röntgensugaraknak, másrészt a vizsgálathoz a mellet két üveglap közé fektetik és laposra tömörítik, hogy minél jobb képet kapjanak; mindez a feszes melleknél alig kivitelezhető. Ebből következik, hogy ilyen esetben nehezen látható a daganat, pedig a malignus emlődaganatok előfordulása 4-6-szor gyakoribb ennél a melltípusnál. Ilyen esetekben lehet hasznos a CT-Lézer mammográfia eljárás - itthon  egyelőre csak egy budapesti magánklinikán érhető el -, amely a fiatal nőknél  is nagyobb érzékenységgel képes a rosszindulatú daganatokat kimutatni. Az eltérő képalkotási technológia (ártalmatlan lézerfényt használ) miatt a vizsgálat során nincs semmilyen káros sugárzás, nem kell összenyomni a melleket, amely igen kellemetlen érzéssel jár.

A mammográfiával kapcsolatos legújabb meghökkentő tanulmány a minap jelent meg, miszerint a mellrákszűrés és a mellkasröntgen során kapott kis sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek. A holland kutatók által jegyzett tanulmány szerint különösen a 30 év alatti, nagy családi kockázatot hordozó nőknek javasolják, hogy alternatív szűrőmódszert válasszanak a mammográfia helyett; például mágneses rezonanciás képalkotó eljárást, amelynél nem röntgensugárzást alkalmaznak. Mint írják, utóbbi sem tökéletes diagnosztikus módszer, mert viszonylag gyakran ad ál-pozitív eredményt. (ám köztudott, hogy 30 év alatt amúgy sem ajánlják a mammomgráfiát.)
    
Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, amelyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8,5 ezer olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok során. Megállapították, hogy ebben a csoportban két és félszer nagyobb volt a mellrák kialakulásának valószínűsége, mint a többi, szintén magas kockázatú nőnél.
    
A tengerentúlon a múlt hónapban javasolta egy kormányzati tanácsadó testület (USPSTF), hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdítja a nőket. „Bizonyítékok vannak arra, hogy kevés előnnyel jár a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat a 40 és 49 év közötti nők esetében” - közölte a testület, azt javasolva, hogy a rendszeres mammográfiai vizsgálatot a jelenlegi 40 éves kor helyett 50 évesen kezdjék, és az éves rendszeresség helyett elég kétévente végezni. A javaslatot az orvosok azonnal elutasították, mondván, ha követnék az irányelveket, még több nő halna meg emlőrákban, amely már így is 40 ezer emberéletet követel évente.

A mammográfiával kapcsolatban már korábban is megjelentek lesújtó vélemények. Peter Gotzsche és Margrethe Nielsen dán kutatók például több mint félmillió európai és észak-amerikai nő vizsgálati eredményeit értékelve megdöbbentő eredményeket közöltek: a szűrővizsgálatokon tíz éven keresztül rendszeresen részt vevő 2 ezer nő közül mindössze eggyel kevesebben haltak meg mellrákban, mint azok közül, akik nem vettek részt a vizsgálatokon. Míg 10-en közülük ok nélkül részesültek valamilyen rákkezelésben, 2 százalékuknál pedig a tíz év alatt legkevesebb egy alkalommal téves volt a diagnózis. A páciensekre nehezedő pszichés nyomás mellett a felesleges mintavételek, műtétek, sugárkezelések egy része is elkerülhető lenne, ha az orvosok mindig különbséget tudnának tenni a veszélyes és a veszélytelen elváltozások között.

"A mammográfia alapmódszer a mellrák kiszűrésének szempontjából, ezzel lehet a legnagyobb eséllyel kimutatni az esetleges rákos elváltozásokat" - mondta el megkeresésünkre Orbán László szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus. Itthon a nemzeti népegészségügyi program keretében a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják be szűrésre, az más kérdés, hogy nagyon alacsony a részvételi arány.  Pedig ezzel jó eséllyel lehetne megelőzni az évenkénti 2 ezer halálozást. 
 
A klinikai onkológus szerint ő semmiféle kockázatot nem ismer, ami a mammográfia számlájára írható - annyi sugártehelés sem éri a szervezetet, mint egy tüdőszűrés során -, azon túl, hogy valóban fájdalmas módszerről van szó. Mint mondja, nem árt óvatosan kezelni a kutatási eredményeket; mivel óriási a konkurenacia a vizsgálómódszerek között, elképzelhető, hogy csak ez áll az eredmények mögött. A 30 és 40 év közötti nőknek is jó szívvel ajánlható a szűrés, főleg, ha olyan nőről van szó, aki már szült és szoptatot is. Míg a 30 alattiaknak inkább az ultrahangos vizsgálat ajánlható.

A legfrisebb európai adatok szerint amúgy 13 százalékkal csökkent valamennyi korosztályban a mellrák okozta halandóság; 17 százalékkal a 35-65 év közötti, 25 százalékkal a 35-44 év  közötti korosztályban, de csak 6 százalékkal a 65 vagy annál idősebb nőknél.