Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elvesztették a kapcsolatot az első indiai holdszondával

2019.09.08

 

Elvesztették a kapcsolatot az első indiai holdszondával

982

Úgy tűnik, India Vikram leszállóegységének nem sikerült átvészelni a „15 perc terrort”, amikor megkísérelt a Hold felszínén landolni. Szeptember 6-án, délután 16:50 perckor (magyar időben este 22:50) az Indiai Űrügynökség (ISRO) bejelentette, hogy elvesztették az űrszondával a kapcsolatot. Az egységnek körülbelül 16:24-kor kellett volna leszállnia, közelebb a Hold déli pólusához, mint korábban bármilyen más szonda tette.

Ahogy ezen az illusztráción látható, ha minden a tervek szerint haladt volna, India Pragyan rovere kigurult volna a Vikram leszállóegységből, hogy 14 földi napon át térképezze fel a Holdat. (ISRO)

A fékezési fázis végső stádiumának, mely harminc kilométerrel a felszín felett kezdődött és sima leszállásnak kellett volna véget érnie, körülbelül 15 percig kellett volna tartania. Az ISRO elnöke, Kailasavadivoo Sivan elmondása szerint azért is nevezték ezt „15 perc terrornak”, mert először próbálkoztak meg ezzel a manőverrel. Miután az űreszköz a leereszkedés során számos fékezési szakaszon átesett, az ISRO irányítóterme elnémult a leszállás várt idejének bekövetkeztével – majd elmúltával. Feszült fél óra után végül Sivan bejelentette, hogy az eszköz nem kommunikál a földi irányítóközponttal.

Az adatokat még vizsgálják, de egyelőre úgy tűnik, hogy a Vikram leszállóegység ereszkedése a terveknek megfelelően zajlott és 2,1 km magasságig normális működést mutatott. Ezután viszont megszűnt a kommunikáció. A Vikram a déli sark közelében, körülbelül 70° szélességen szállt volna le, hogy egyedi adatokat gyűjtsön a Hold egy relatíve kevéssé ismert területéről. Leszállás után az egység és a Pragyan nevet viselő rover (szanszkrit nyelven a bölcsességet jelenti) egy teljes holdi napig, azaz tizennégy földi napig fedezte volna fel a térséget a rideg éjszaka beállta előtt. A déli sark azért is különösen izgalmas terület, mert a misszió elődje, a Chandrayaan 1 és más eszközök is észrevettek már folyamatosan árnyékban levő kráterekben vízjégre utaló nyomokat, valamint vízmolekulákat az ottani holdtakaróban. Ha a víz elég bőséges és könnyedén hozzáférhető, az nagyban segíthetné a jövő Holdat célzó emberes küldetéseinek fenntartását.

Ezidáig azonban csupán három nemzetnek sikerült leszállnia a Holdra: az egykori Szovjetúniónak, az Amerikai Egyesült Államoknak és Kínának. Az indiaiak leszállási kísérletét megelőzően Izrael próbálkozott, de áprilisban a Beresheet leszállóegységük becsapódott a felszínbe. A Chandrayaan 2 misszió, mely július 22-én indult, a leszállóegységen és a roveren kívül egy keringőegységet is szállított, mely azóta is működik és körülbelül egy évig fog még méréseket végezni a Hold körül.

Forrás: Science       www.csillagaszat.hu/hirek/elvesztettek-a-kapcsolatot-az-elso-indiai-holdszondaval/

KOMMENTEM

Gábor Szabó A Holdra, noha az lenne az ésszerű, értelmes megoldás, nem telepítettek holdbázist. Helyette a Föld körül keringetnek egy űrállomást, amitől, hiába állomás, nem indul tovább semmi. A gravitáció hiányában itt az élet meglehetősen bonyolult. 1972-ben 36 éve volt az utolsó holdexpedíció. Pedig már holdautókkal gépkocsiztak az égitesten, de a program hirtelen megszakadt. A Holdraszállást robottal megkísérlő izraeli holdszonda a leszállás során lezuhant. Az indiai robottal leszálló holdszonda lezuhant. Igaz, a kínai, a Hold túlsó oldalán igen óvatos mozgással, tapogatja a Holdat. Az amerikai tervek a Mars meghódításáról szólnak, mintha a Hold nem is létezne. A Holdra nem fordítják rá a Hubble űrtávcsövet, nehogy a rendkívüli felbontásból valami megjelenjen. Kizárólag a tényeket soroltam fel. Mivel tisztelem ezt a tudományos oldalt, nem veszem a bátorságot ahhoz, hogy levonjam a tanulságot.

 

Itt a saját oldalamon azért levonom: A Hold foglalt, a földönkívüliek letiltották az embereket a Holdról.